Lócsérek rekord méretű csapata a Kis-Balatonon

Európa legnagyobb csérféléje ugyan rendszeresen, de kis számban fordul elő a Kis-Balaton területén, vonulási időszakban. 2017. április 8-án a Domberdő Természetvédelmi Egyesület tagjai madártani megfigyelést végeztek, amikor a lócsér 8 példányát észlelték a Kis-Balaton II.ütemén. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb ismert csapata a területen.

A lócsér (Hydroprogne caspia) Európa legnagyobb csérféléje a maga 48-55 cm hosszával és 86-92 cm szárnyfesztávolságával. Összehasonlításképpen, a nálunk is fészkelő gyakori rokon, a küszvágó csér (Sterna hirundo) hossza 34-37 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm. A fajnak jellegzetes vastag, piros, ár alakú csőre van, a fekete fejteteje a tarkójánál borzas bóbitában végződik. A lába fekete. A lócsér a kontinens Balti-, Fekete- és Égei-tengeri partjain fészkel, jellemzően - akárcsak a rokon fajok – kolóniákban (3.). A faj fészkelő, vonuló és telelő területe gyakorlatilag az összes kontinenst érinti, az Antarktisz kivételével (2.), így kozmopolitának, világpolgárnak tekinthető. A gyűrűs madarak itthoni megkerülései alapján főleg a Balti-tengeri állományok vonulnak rajtunk keresztül (4.). Magyarországon rendszeres, de kisszámú tavaszi és őszi átvonuló. Az elmúlt több mint 13 évben a birding.hu adatbázisa alapján 5 példánynál nagyobb csapata kevesebb mint 8 esetben fordult elő (1.).

 

 

Kis-balatoni adataink március vége - május vége, illetve július eleje - szeptember vége közöttiek a fajról. A legtöbb megfigyelése április, augusztus és szeptember hónapokból adódott. Rendszeresnek mondható, szinte minden évben találkozunk vele. A Kis-Balaton területének bármelyik vízén feltűnhet, a zárt nádasokat kerüli. Eddig a legnagyobb egyedszámban az I.tározón figyeltük meg, 2013. szeptember 14.-én 5 példányt (Gál Sz., Cser Sz., Bogár B.). 2017. április 8-án 6 egyed üldögélt az Ingó nevű víztáj (II.ütem) iszapzátonyain, közben még 2 madár repült át a terület felett (Gál Sz., Cser Sz., Szász E.). Ezek a példányok a zalavári belvízöblözet felett tűntek el. A későbbiekben rajtunk kívül több BfNPI-s szakember is látta a madarakat. A madarakról bizonyító felvételek is készültek. Másnap délelőtt 5, délután még 3 madár volt megfigyelhető ugyanitt. Ezután április 23-ig még 1 madarat folyamatosan láttunk a területen.

 

Szöveg és fotó: Gál Szabolcs (Domberdő Természetvédelmi Egyesület)

 

Irodalomjegyzék:

1. birding.hu2. del Hoyo, J. and Collar, N.J. (2014). HBW and Birdlife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Volume 1: Non-passerines, Lynx Edicions, Barcelona p. 466-467.

3. Svensson, L; Mularney, K.; Zettersröm, D. (2009): Birds of Europe, Princeton, New Jersey p. 200-203.

4. Szinai P. (2009): Lócsér in: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. és Schmidt E. (szerk.): Magyar Madárvonulási Atlasz, Budapest, Kossuth p. 341.